16.fejezet~Végre itthon♥

*Dominika szemszöge*
Vivi és Zayn kibékültek.A srác annyira beparázott, hogy hihetetlen.De örömmel tudtam meg, hogy ez a hülyegyerek egyből megbocsájtott és nem húzta az agyát, ahogy a többi fiúnak.Látszik, hogy Zaynnel teljesen más a helyzet és én nagyon örülök, hogy végre megtalálta a boldogságot annyi szenvedés után.14óra után hazajöttek és folytattuk a hülyeségeinket teljesen estig.Louis nem akarta, hogy elmenjek ezért Vivivel megint itt töltöttük az éjszakát.23 óra körül, már nem bírtam tovább a társaságot.Ezt ne értsétek félre.Imádom őket, de hosszú távon elég fárasztóak tudnak lenni.Véglegesen elköszöntem mindenkitől és megindultam Louis szobája felé a tulajdonosával a nyomomban.Lefeküdtem az ágyba, majd pár másodperc múlva becsuktam a szemem.Egy kisebb sújt éreztem meg magamon, majd Lou ajkait az enyémre tapasztotta és heves csókolózásba kezdtünk.Egy másodperc alatt fordítottam pózunkon és így mar én voltam felül.Kezeit a pólóm alá csúsztatta és nyelvünk őrületes táncba kezdett, majd lassan elkezdtem egyre feljebb húzni a pólóját, a végén levettem róla és eldobtam valamerre.Most ő vette le az én pólóm és az is a szoba egyik részében landolt a többi ruhánkkal egyetemben.Már csak a fehérnemű választott el egymástól, de Lou a hátamat fogdosta vagy nem tudom, de ettől röhögnöm kellett, mire kérdőn nézett rám.
-Ez csikis.-mondtam választ adva fel nem tett kérdésére.
-De nem találom a melltartó kapcsot.-fintorodott el és nekem egyből leesett a tantusz.
-Te hülye!Ez elől kapcsos.-kiáltottam fel mosolyogva, Ő pedig folytatta tevékenységét csak most már jó helyen.Mikor mindentől megszabadultunk, ami meggátolt minket a folytatásban, megtörtént, aminek meg kellett.Életem legjobb éjszakáját éltem át.


*Vivian szemszöge*
Reggel Zayn mellett keltem és ennél nincs jobb érzés.Ő még aludt és ez pont kapóra jött, mert még egy kicsit nyugiban akartam lenni, de mivel suli van ma ezért nem igazán volt időm.Egy ideig hallgattam még ütemes szuszogását, majd elkészültem és lementem a nappaliba.Később Zayn is csatlakozott a már majdnem teljes bandához.Csak Nika és Lou hiányzott.
-Merre van a gerlepár?-kérdeztem óriási mosollyal az arcomon, miközben a kanapéhoz mentem, de Zayn útközbe elkapta a kezem és egy fotel felé kezdett húzni, majd az ölébe ültetett.
-Itt vagyok!-kiabálta Louis, a lépcsőről, mire mindenki a hang irányába nézett és a srác csak egy szál alsógatyában volt.
-Öhm.Lou ezt most nem tolakodás képen, de mik azok a harapások a válladon?!-néztem rá nagy szemekkel.Mindenki hallatott egy Úhh-t, mert leesett nekik, hogy mi is történhetett az éjszaka folyamán.A fiú fel sem véve magára a megjegyzéseket, elindult a konyhába.-És azok a karmolások a hátadon?-hoztam kínos helyzetbe újra, mire megfordult és úgy beszélt hozzám, vagyis inkább hozzánk.
-Szerintem nem kell elmesélnem, mert itt mindenkinek elég mocskos ehhez a fantáziája.-válaszolt egy önelégült vigyorral az arcán, majd távozott a helyiségből.Végszóra Nika is megjelent a nappaliban, kócos hajjal és Louis egyik pólójában.
-Hosszú volt az éjszaka?-kérdezte Harry, mire mindenki felröhögött, Nika pedig rám nézett.Küldtem neki egy 'majd mindent megbeszélünk' pillantást és próbáltam kimenteni a helyzetből.
-Örülünk, hogy jól telt ez éjszakád, de ha nem sietsz elkésünk a suliból.-mutattam a falon lévő órára, mire Nika felszaladt a szobájába készülni.Nem sok idő telt bele és már indulhattunk is a suliba.Elég unalmas volt ez a nap.Az utolsó óra előtt odaadtam az egyik osztálytársamnak a telefonom, mert unatkozott és elcsórta az egész szünetre, de végül sikerült visszakapnom.Az órán kaptam Zayntől egy elég fura sms-t, amiben túl sok volt a csúnya szó.Nem igazán értettem, hogy miről beszél, ezért kikéredzkedtem a mosdóba, hogy felhívhassam.
-Mi van?-szóltam bele köszönés nélkül a telefonba.
-A twittereden van egy kép, amin épp smárolunk és most mindenki ezen csámcsog.Páran azt mondják, hogy csak kamu, de nem mindenki hiszi ezt el.-mondta elég ideges hangnemben.-Tíz perce tetted fel és már 50+-on van az RT.
-De tíz perce az osztálytársamnál volt a telefonom.Biztos ő tette fel.-eléggé felhúzott ez az ügy.-Akkor ezért baszogattak a Photoshop cuccal.-esett le a tantusz.-Vissza kell mennem órára, majd még megbeszéljük!Szeretlek!-nyomtam ki a telefont és siettem vissza az órára.Amint kicsöngettek, felpattantam a helyemről és elindultam a szekrényemhez, nyomomban Nikával.Idegesen csapkodtam a szekrény ajtaját, de inkább nem kérdezett rá, mert tudta, hogy ilyenkor nem tudok normálisan viselkedni.Indultunk a kijárat felé, de azt ajtó előtt óriási tömeg volt.Nem igazán értettük, hogy mi van, de próbáltuk átverekedni magunkat az embereken.Már majdnem az ajtónál voltunk, amikor kirajzolódott egy ismerős arc a tömegből.Felém sietett és megölelt.Én még mindig értetlenül álltam.
-Nem bánod?-suttogott fülembe és egyből tudtam, mire gondol.Elnyögdécseltem valami nem félét, mire kicsit engedett szorításán és gyengéden megcsókolt.
-Magántanulók?-utalt vissza a múltheti témára.
-Gyertek!-megfogtam Nika és Zayn kezét, majd elkesztem az igazgatói felé húzni.Megálltam az ajtó előtt és a megszeppent lányra néztem, aki elkezdett bólogatni, hogy nem bánja a magántanulós ötletet.Benyittotam az ajtón és az igazgató felé vettük az irányt.

Másnap reggel korán keltünk.Pontosabban hajnali kettőkor, mert négykor indul a gép.Igaz, hogy magánrepülővel mentünk Görögországba, de ilyenkor nincsenek túl sokan a reptéren.A tegnapi jelenetünk a suliban elég nagy port kavart.Gyorsan összepakoltuk a maradék cuccunk és indultunk is.Felszálltunk a repülöre.Mi Zaynnel betelepedtünk leghátulra és még indulás előtt elnyomott az álom.

Amikor leszálltunk eszeveszettül kutatni kezdtem a táskámban a telefonom után, mert anyut elfelejtettem felhívni, hogy mikor érkezünk meg.
-Szia anya!Most szálltunk le.-szóltam bele örömmel a telefonba, mert ép akkor láttam meg egy táblát, amin ez állt:
'Köszöntjük Stavrosban!'
Ennek a látványa mindig örömmel fogott el.
-Szia kicsim!Kimenjek értetek?-pár másodperces gondolkodás után válaszoltam.
-Nem kell.Úgy is sokan vagyunk.Hívok taxit.10perc és otthon vagyunk.-tettem le a telefont és Nikára néztem, hogy rendeljen taxit, mert már úgy hiányzott neki, hogy görögül beszélhessen, hogy néha otthon csak úgy volt képes velem beszélni.Zayn el nem engedte volna a kezem és ez nekem nagyon tetszett.A reptéren kb. mindenki minket nézett, de engem nem izgatott.

10 perc múlva Nikáék házához értünk.A lány mosolyogva pattogott ki a taxiból Louval a nyomában.

Amikor beértek a házba a taxis felém fordult, hogy merre menjünk tovább.

-να Ελεάνα βίλα παρακαλώ!ευχαριστώ!-mondtam az utasítást, mire a sofőr bólintott egyet, majd elindította a kocsit.

-Mit mondtál?-kérdezte tágra nyílt szemmel Niall és Liam egyszerre.

-Eleana villába, kérem!Köszönöm!-próbálták a fiúk elmondani a hallottakat én pedig jókat röhöghettem, mert néha elég fura dolgok hangzottak el.A kocsi megállt a házunk előtt és a látvány elég sok emléket hozott elő.Kifizettem az út árát, miközben a srácok kiszedték a táskákat.Nincs túl sok cuccunk, mivel másnap indulunk is vissza.A fiúk csak ámuldoztak a ház láttán és most én is csatlakoztam hozzájuk.Már nagyon hiányzott ez a hely.

Amint beléptünk a kapun, az ajtó kinyílt és egy 5 éves kisfiú ugrott a nyakamba.

-Vivi!Hiányoztál!-kiabálta a fülembe, miközben rajtam csüngött.

-Te is nekem Dany!-újra elindultunk a házhoz, aminek az ajtajában az én szeretett anyukám állt.Letettem az öcsém, hogy megölelhessem anyát.Miután lebonyolítottuk a köszönést, bemutattam a fiúkat anyuéknak és bevonultunk a házba.Körbevezettem a srácokat és megmutattam, hogy hol fognak aludni.A legfelső emeleten van az én szobám és mellette még van 2 elég nagy vendégszoba, de Niall, Liam és Harry úgy döntöttek, hogy egy szobában lesznek.Mindenkinek elmondtam, hogy tíz perc múlva találkozó van a nappaliban, hogy el tudjunk mindent rendezni estig, mert este van Barbi meglepi bulija.

-Először is el kell mennünk Lilyhez, aki a bulit szervezi.Aztán ki kell pakolni a piát, a kaját.Plusz még a díszletet is meg kell csinálni.-magyaráztam a fiúknak, hogy mit is csinálunk a mai nap.-Niall, Liam és Harry!Kezdjétek el az itthoni dolgok elintézését!-utasítottam a fiúkat, akik láthatóan boldogan vállalták a munkát.-Mi addig átmegyünk Lilyhez és beszélünk Zackel.Amint kész vagyunk, jövünk segíteni.-ezzel a végszóval el is hagytuk a helyiséget és átmentünk a szomszédba Lilyhez.Megoldottuk az összes problémát és Barbi bátyával, Zackel is meg tudtuk beszélni, hogy hozza át este kilencre a kishúgát, majd haza mentünk, hogy felkészüljünk a partira.